Közzétételi lista
Közzétételi lista – 2024/2025-ös tanév
Budapest XXI. Kerületi Kölcsey Ferenc Általános Iskola
1214 Budapest XXI. kerület, Iskola tér 45.
OM azonosító: 035170
A közzétételi lista az Oktatási Hivatal oldalán: megnyitás
Szervezeti és működési szabályzat: megnyitás
Házirend: megnyitás
Pedagógiai program: megnyitás
- A felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató
Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz az alábbi körzethatáron belülről.
LINK: Ezek a mindig aktuális körzethatáraink.
Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. A hátránnyal küzdő tanulók törvény szerinti felvétele után a fennmaradó helyekre elsősorban az iskolával jogviszonyban álló tanulók testvéreit kell felvenni, azok közül is az iskola közigazgatási területén lakókat. Ezután a további testvérek, majd a körzeten kívüli gyermekeket, amennyiben van még szabad hely.
Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni:
– a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,
– a szülő és a gyermek TAJ kártyáját és lakcímkártyáját,
– a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt,
– a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét, (ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta)
– szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
A 2. és 8. évfolyam közötti osztályba történő felvételnél be kell mutatni:
– a tanuló anyakönyvi kivonatát,
– a szülő és a gyermek TAJ kártyáját és lakcímkártyáját,
– tanulói azonosítóját,
– az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,
– az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
A 3. – 8. évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola intézményvezetője dönt. Ha a körzeten kívül tanuló az 1. évfolyamra jelentkezik, felvételéről az intézményvezető dönt. Ha körzeten kívüli tanuló jelentkezik a 2. – 8. évfolyamokra, akkor és a tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az intézményvezető döntése előtt kikéri az intézményvezető-helyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. A döntésről a szülőt értesíteni kell.
- A beiratkozásra meghatározott idő
A beiratkozás időpontja: 2025. április 10-11.
- A fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok száma
1. évfolyamon: 2 osztály
2. évfolyamon: 2 osztály
3. évfolyamon: 2 osztály
4. évfolyamon: 2 osztály
5. évfolyamon: 2 osztály
6. évfolyamon: 2 osztály
7. évfolyamon: 2 osztály
8. évfolyamon: 2 osztály
- Köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcíme és mértéke, továbbá tanévenként, nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéke, a fenntartó által adható kedvezmények, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is
Az intézményben térítési díj, valamint tandíj-fizetési kötelezettség nincs.
Szociális támogatások megállapításának elvei:
Az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók szociális segélyben részesülhetnek. A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök véleményének kikérése után – dönt.
A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló:
– akinek egy vagy mindként szülője munkanélküli,
– akit az egyik szülő egyedül nevel,
– akinél a család 1 főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér 50%-át, ha magatartása és tanulmányi munkája ellen nincs kifogás.
A szülő a nehéz anyagi helyzetének javítása érdekében kérhet rendkívüli vagy rendszeres szociális segélyt. Ezt formanyomtatványon írásban kell benyújtania a gyermekvédelmi felelősnek. A gyermekvédelmi felelős – az osztályfőnök véleménye alapján – elkészíti a javaslatot, az igazgató továbbítja az önkormányzat felé döntés végett.
A szociálisan rászoruló gyermekek önkormányzati támogatásban részesülhetnek, a támogatás mértéke a hivatal hatásköre. A segély a szülő által a Gyámügyi Irodára benyújtott kérelem alapján igényelhető.
Egyéb adható juttatásokról a fenntartó dönt, s erről az iskola, tájékoztatást ad a szülőknek.
Az iskolában termék, dolog előállítása nem történik. A tanítási órán, szakkörökön, művészeti órákon előállított „alkotások”, tárgyak annak a tulajdonát képezik, akik az anyagot biztosították. Ha csoportosan állítanak elő apró tárgyakat, s ezt értékesítik, pl. karácsonyi-, húsvéti vásárkor, akkor a befolyt összeg az előállításban részt vett csoporté, az osztályé lesz. Az oktatási folyamat részeként előállított tárgyak a tanuló tulajdonában maradnak.
- A fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításai és időpontjai
Intézményi tanfelügyeleti ellenőrzés: 2017. november 9., 2022. november 17.
Intézményünkben nyilvános megállapításokat tartalmazó értékelés nem volt.
- A nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendje
Az intézmény épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 órától délután 19.30 óráig tart nyitva. Az intézményvezetővel történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható.
- Éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjai
- Az egészségtudatos gondolkodás és iskolai mozgástevékenységek napja (Magyar Diáksport Napja): 2024. szeptember 27.
- Angol szóbeli (házi) vizsga: 2024. december 16-17. (8. évfolyam)
- Osztálykarácsony: 2024. december 20.
- Központi felvételi: 2025. január 18.
- Kölcsey nap: 2025. január 22.
- Félév vége: 2025. január 17.
- Félévi értesítőosztás: 2025. január 24.
- Farsang: 2025. február 7. (felső tagozat) / 2025. február 14. (alsó tagozat)
- „Pénz7” pénzügyi és vállalkozói témahét: 2025. március 3-7.
- Digitális témahét: 2025. március 24-28.
- Fenntarthatósági témahét: 2025. április 7-11.
- Digitális országos kompetenciamérés: 2025. március 24. – 2025. május 30.
- Angol szóbeli (házi) vizsga: 2025. június 2-3. (6. évfolyam)
- Ifjúsági (DÖK) nap: 2025. június 16.
- Év végi kirándulás: 2024. június 17-18.
- Ballagás: 2025. június 20.
- Tanévzáró: 2025. június 26.
- A pedagógiai-szakmai ellenőrzések megállapításai a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával
Pedagógus II. minősítés: nem volt jelentkező
- A tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatok
A 2023-2024-es tanévben nem volt javítóvizsgára kötelezett tanuló.
- A tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetősége
Szakkörök:
- Geisbühl Tünde – Vizuális kultúra szakkör
- Joó Endre – Rajz szakkör
- Kecskeméti Sándorné – Matematika szakkör
- Kovácsné Tokodi Ágnes – Magyar szakkör
- Nagy Irén – Néptánc
- Szappanos Mónika – Angol szakkör
- Tóth Izabella – Magyar szakkör
- Zsidiné Csóka Ildikó – Matematika szakkör
Alapfokú művészeti oktatás:
- Dékányné Varga Krisztina – képzőművészet
- Geisbühl Tünde – képzőművészet
- Majorné Szekeres Edit – színjátszó
Ügyelet:
- reggeli ügyelet: 6:45-7:30-ig
- délutáni ügyelet: 16:00-17:00-ig
- tanítás nélküli munkanapokon 7:00-16:00-ig
- A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai
A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése: Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktantárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI SZÁMONKÉRÉS RENDJE
Az 1.- 4. évfolyamon, az év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről a munkatervben kért tantárgyakból átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.
Az 5.- 6. évfolyamon a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban ellenőrzik a tanév folyamán a kiemeltek mellett magyar irodalomból, matematikából, idegen nyelvből, történelemből, természetismeretből, informatikából, technika tantárgy elméleti részéből.
A 7.-8. évfolyamon pedig a kiemeltek mellett, magyar irodalomból, matematikából, idegen nyelvből, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz és informatika tantárgyból, valamint a technika-életvitel elméleti részéből.
A felmérő, témazáró, összefoglaló és fogalmazásdolgozatokat a tanmenetben is fel kell tüntetni a pedagógusnak. A felmérő, témazáró vagy összefoglaló, vagy fogalmazás dolgozatok tartalmáról, értékelési szempontjairól, megíratásának időpontjáról a tanulókat a tantárgyat tanító pedagógus tájékoztatja. A pedagógusnak a dolgozat megíratását követő 7 tanítási napon belül javítania és értékelnie kell a dolgozatokat. A meghatározott időtartamtól, indokolt esetben a tanárnak módjában áll eltérni. Ha a tanuló a dolgozatírás napján, vagy az azt megelőző felkészítő órákról hiányzott, a tantárgyat tanító tanárral a pótolandó tananyagot, a pótlás felkészülés módját, időtartamát, a beszámolás várható idejét egyeztetni kell.
Az írásbeli beszámoltatás formái:
A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban vagy írásban, vagy mindkettőben ellenőrzik. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagából és fő követelményeiből átfogó témazáró dolgozatot írnak.
Az írásbeli beszámoltatás kiegészül még az egyes tantárgyakból felmérő, összefoglaló és röpdolgozatokkal, idegen nyelvben tananyag egységeket, nyelvtani-szövegértési ismereteket ellenőrző tesztekkel, esetenként szódolgozatokkal, munkalapok feladatsorainak kitöltésével, tanító illetve tanár által készített feladatlapokkal.
A TANULÓK ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSÁNAK TOVÁBBI FORMÁI AZ EGYES TANTÁRGYAKBAN
Év eleji, félévi és év végi felmérő dolgozatot írnak a tanulók: magyar nyelv (helyesírás), matematika tantárgyakból valamint az éves munkatervben meghatározott tantárgyakból.
Témazáró, összefoglaló dolgozat: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, fizika, kémia, biológia földrajz (7. – 8. évfolyam), informatika, technika – életvitel tantárgyakból – értékelésnél súlyozottan figyelembe vett, érdemjeggyel értékelt.
A súlyozott értékelésnél az osztályzatot dupla súllyal számítjuk be.
Teszt, szódolgozat: idegen nyelvből – a beszámoltatás minőségétől és mennyiségétől függően súlyozott is lehet, érdemjeggyel értékelt.
Fogalmazás, szövegértés dolgozat: magyar nyelv és irodalomból, idegen nyelvből – súlyozottan, érdemjeggyel értékelt.
Röpdolgozat, kisdolgozat: minden tantárgyban előfordul – érdemjeggyel értékelt.
Tanulói beszámoló, könyvtári, internetes kutatómunka: minden tantárgyból jellemző témakörhöz kötötten (tehetséggondozás, fejlesztés területe) – tartalmi minőségétől, a tanulói képességektől, kreativitástól függően a tanár egyéni megítélése alapján szövegesen vagy érdemjeggyel is értékelhető.
Rajz, ábra készítése: minden tantárgyban előfordul témakörhöz kötötten – tanulói képességek figyelembevételével a tanár egyéni megítélése alapján szövegesen vagy érdemjeggyel is értékelhető.
Szóbeli számonkérés:
A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli feleletek formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban, azon tantárgyakban, ahol szöveges részeket is tanul.
Ének-zene, rajz, informatika tantárgyakból félévente valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva. A többi tantárgyon belül egy-egy témakörön belül.
Testnevelés követelményeinek elsajátítását gyakorlati, és elméleti tevékenység révén ellenőrizzük, s mérjük a tanulók fizikai állapotát a programban jelzett módon. A sporttal kapcsolatos gyűjtő és szervező munka is értékelhető.
Szóbeli vizsga:
Az angol nyelvet emelt szinten tanuló diákoknak a 6. osztály végén és 8. osztály félévkor angol nyelvből szóbeli vizsgát kell tenni. A vizsgát vizsgabizottság előtt teszik. A bizottság tagjai a tantárgyat tanító tanár (kérdező) és minimum két fő angol szakos kolléga. Az értékelés a minőséget tartalmazó oklevél.
Szintjei:
– kiválóan megfelelt
– jól megfelelt
– megfelelt
– nem felelt meg
A vizsga témakörei:
- évfolyam:
- Életrajzom, családom
- London
- USA
- Étkezés Magyarországon
- Étkezés Nagy Britanniában
- Mindennapi tevékenységeim, napirendem
- Sport
- Időjárás Magyarországon és Nagy Britanniában
- Szórakozás – Hobbi / Környezetvédelem – Esőerdők
- évfolyam
- Önéletrajzom, családom, külső és belső tulajdonságok
- Mindennapi tevékenységeim, napirendem
- Környezetvédelem
- Budapest és Magyarország
- London
- USA
- Étkezés Magyarországon és Nagy Britanniában
- Egészség – betegség, egészséges étrend
- Sportok, extra és veszélyes sportok
- Szórakozás (zene, mozi, színház, TV, rádió és extra hobbik)
- Időjárás Magyarországon és Nagy Britanniában
ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS KORLÁTAI:
- Egy napon csak két témazáró vagy összefoglaló dolgozatot lehet íratni.
- Az eredmények közlése előtt újabb témazáró, vagy összefoglaló dolgozat nem íratható a tantárgyból.
- A dolgozatíratás időpontját egy héttel a megírás előtt közölni kell a tanulókkal.
- Ha a tanuló a dolgozatírás előtti napon, vagy arra való felkészülés óráján hiányzott, a dolgozatot egy – tanárral egyeztetett – későbbi időpontban írhatja meg.
- A rövid írásbeli számonkérést, röpdolgozatot nem kell bejelenteni előre, ez a napi felkészítés ellenőrzésére szolgál.
Az értékelés elvei, eszközei, formái:
- A tanév során az értékelés alapja a tanulók állandó megfigyelése.
- Folyamatos, fejlesztő célzatú szóbeli értékelés visszajelzést ad a tanuló számára munkájának eredményességéről, rendszeres tanulásra ösztönöz.
- A tanév eleji felmérés segíti a tanítót a tanulók előzetes ismereteinek feltérképezésében, útmutatást ad a tanulócsoportra szabott tanítási módszerek, eljárások kiválasztásában.
- Témákat lezáró írásbeli felmérések tájékoztatják a tanítót, a tanulót és a szülőt a tanuló teljesítményéről a helyi tantervben rögzített követelményekhez viszonyítva.
- A tanév végi felmérés megmutatja az adott évfolyamon elsajátított ismeretek mennyiségét, minőségét, a kialakult készségek fejlettségét.
AZ ÉRTÉKELÉS FUNKCIÓI:
Diagnosztikus, prognosztikus, korrekciós funkciós, amely fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez.
Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak.
Szummatív funkció, megerősítés. Visszacsatolás, szelekció, amely egy-egy tanítási-tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket, a pedagógusnak, szülőnek, tanulónak ad információkat.
AZ ÉRTÉKELÉS KIEMELT SZEMPONTJAI:
– a tanulók önmagukhoz mért fejlődése
– az alapvető készségek, képességek fejlettségi szintje
– tárgyi tevékenységben való jártasság
– a munkavégzés rendezettsége
– a munkafegyelem
– a felszerelés
– a házi feladat megléte
– az odafigyelés, összpontosítás
– az önállóság, az aktivitás
– a munkatempó, a hatékonyság
Az általános iskola bevezető szakaszában az 1. évfolyamon és a 2. évfolyam félév végén a pedagógus metakommunikációs jelzésekkel, szóbeli véleménnyel, százalékértékkel és szöveges minősítéssel értékeli a tanulót. A 2. évfolyam végén és a kezdő szakaszban 3.-4. évfolyamon, valamint az 5.-8. évfolyamon félévkor és év végén osztályzattal értékel, minősít.
MINŐSÍTÉS:
A NAT követelményeihez viszonyítva 1 – 2. félévig:
Kiválóan teljesített az a tanuló, aki 100 – 95 %-ig
Jól teljesített az a tanuló, aki 94 – 85 %-ig
Megfelelően teljesített az a tanuló, aki 84 – 60 %-ig
Felzárkóztatásra szorul az a tanuló, aki 59 % alatt teljesített.
Ennél enyhébb értékelés a követelmények teljesítésének figyelembevétele, a tanulók egyéni képességének tudatában megengedett.
- évfolyam végén, valamint 3.-4. évfolyam félévkor és év végén osztályzattal minősítünk a tájékoztatóban, illetve a bizonyítványban.
100 – 95 % |
jeles (5) |
94 – 85 % |
jó (4) |
84 – 70 % |
közepes (3) |
69 – 60 % |
elégséges (2) |
59 – 0 % |
elégtelen (1) |
Minden tanuló munkáját, haladását folyamatosan értékelni kell 2. évfolyam félévétől osztályzattal is, ami félévi és év végi minősítéséhez elegendő. A tanuló által szerzett minősítésről a szülőt, a tárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön/e-ellenőrzőn, illetve a tájékoztató füzeten keresztül. Az ellenőrző könyv/ e-ellenőrző és a tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetleges elmaradt bejegyzéseket pótoltatja. A félévi és az év végi minősítést a tanuló év közbeni tanulmányi munkája, abban való fejlődése alapján kell meghatározni. Munkaközösségen belül, tantárgyanként az évközi folyamatos értékelés formáját rögzíteni kell, s a szülő tudomására kell hozni.
A nevelők a tanulók teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszi azt is, hogy a tanuló képességei hogyan változtak – fejlődtek-e az előző értékelés óta. Figyelembe veszi a tanuló önmagához viszonyított változását, ezzel az értékeléssel tovább motiválva a fejlődésben.
Szöveges értékelést kell végezni az első évfolyamon és második év első félévéig. A szöveges értékelést alátámasztó anyagot legalább 1 évig őrizni kell.
A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében következők:
– 2. évfolyam 2. félév – 8. évfolyamon a pedagógus a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és tanév végén osztályzatokkal minősíti.
– A félév és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
– 2. évfolyam 2. félév – 8. évfolyamon a szeptemberi felmérő dolgozatokat az egyes tantárgyakból nem feltétlenül értékeljük érdemjeggyel, mert azok csak a tanár tájékoztatását szolgálják. Százalékos eredmények alapján a tanár elemző értékelése után meghatározza a továbbhaladás útját a tantervi követelményekkel egyeztetve.
– A témazáró, összefoglaló dolgozatok érdemjegyeit az e-naplóban piros színnel kell feltüntetni, ezzel utalva súlyozott értékükre a félévi, illetve év végi osztályzatok alakulásában.
– Az éves munkatervben meghatározott tantárgyakból írandó felmérések összeállítását, értékelését, érdemjegyre váltását az egyes munkaközösségek közös egyeztetéssel végzik.
– A felmérést, témazárót, összefoglalást írató tantárgyakban pontozással és százalékkal, valamint osztályzattal történik az értékelés.
– Globálisan értékelhető a fogalmazás, tanulói beszámoló, könyvtári, internetes kutatómunka. Az egyéb írásbeli beszámoltatásnál a tanár választhatja meg az értékelés módját.
– Amennyiben a felmérő, a témazáró, vagy az összefoglaló dolgozat az osztály több mint 50
%-ánál sikertelen, a dolgozatot a probléma feltárása és a hiányosságok pótlása után meg kell ismételni. A sikertelen dolgozat érdemjegyeit nem vesszük figyelembe.
– A pedagógus az egyéni számonkérés során szabadon választhatja meg a módot (írásbeli vagy szóbeli) és az időpontot.
Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők az 2. évfolyam 2. félévétől
-8. évfolyam végéig: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.
A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön/e-ellenőrzőn keresztül. Az ellenőrző könyv/e-napló, tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótoltatja.
A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek – félévi és év végi, valamint az éves munkatervben meghatározott tantárgyak – értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanítók:
5.-6. évfolyam (alapozó szakasz) |
7.-8. évfolyam (fejlesztő szakasz) |
||
0 – 50 % |
Elégtelen (1) |
0 – 39 % |
Elégtelen (1) |
51 – 64 % |
Elégséges )2) |
40 – 59 % |
Elégséges (2) |
65 – 79 % |
Közepes (3) |
60 – 79 % |
Közepes (3) |
80 – 90 % |
Jó (4) |
80 – 90 % |
Jó (4) |
91 – 100 % |
Jeles (5) |
91 – 100 % |
Jeles (5) |
Az 5.- 8.-ig évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre:
– 5.-6. évfolyam (alapozó szakasz): magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, informatika, hon- és népismeret, tánc és dráma, erkölcstan/hit- és erkölcstan.
– 7. évfolyam (fejlesztő szakasz): magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, biológia, földrajz, fizika, kémia, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika illetve erkölcstan/hit- és erkölcstan;
– 8. évfolyam (fejlesztő szakasz): magyar nyelv, magyar irodalom, történelem idegen nyelv, matematika, informatika, biológia, földrajz, fizika, kémia, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, erkölcstan/hit- és erkölcstan, gazdasági-pénzügyi ismeretek.
OTTHONI FELKÉSZÜLÉS
Iskolánk célja, hogy a mindennapi feladatvégzést arányosabbá tegye a tanulói számára. Ennek egyik megoldási módja, hogy a tanítók és tanárok a házi feladatok meghatározásánál, kijelölésénél a minőségre és nem a mennyiségre törekszenek, így csökkentve a tanulók terheit. Cél, hogy a pedagógus képet kapjon arról, hogy a tanulók milyen mértékben sajátították el a tananyagot. A házi feladatok ellenőrzése során feltárulnak a hiányosságok és az adott tananyagon belüli típushibák, ezeknek jelentős szerepe van a továbbhaladás meghatározása szempontjából.
A házi feladat elvei:
– A házi feladat a tanítási idő keretén kívül hozzájárul a tanuló felelősségének, önállóságának fokozásához.
– A tanuló teljes személyiségének fejlesztése, valamint a korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat.Ennek érdekében fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit.
– A tanórán elsajátított anyag további begyakorlásának fontos eszköze legyen a szóbeli és írásbeli házi feladat is.
– A házi feladatban tükröződjön, hogy a tanuló milyen mértékben sajátította el a tananyagot.
– A szükséges feladatokat gondosan kell kijelölni; éreztetni kell, hogy jelentősége van.
– Világosan kell közölni a szabályait a mulasztás következményeit.
– A tanulókat életkoruknak megfelelően kell megismertetni a tanulás helyes és hatékony módszereivel.
A házi feladat hatékonyságát emeljük az eszköztudás gazdagításával:
– önálló tanulás módszereinek megismertetése,
– értő olvasás gyakoroltatása,
– szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése,
– problémamegoldó gondolkodás kialakítása és fejlesztése,
– összefüggések felismertetése.
A házi feladat elkészítéséhez szükséges eszközök:
– Tankönyv
– Munkafüzet
– Tanórai vázlat
– Térkép
– Mértani eszközök
A házi feladat formái:
A házi feladatot a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően több formában adhatjuk:
– cím alapján leíró, elemző fogalmazás,
– kreativitást fejlesztő gyakorlatok,
– fordítás, szótározás
– tankönyv, munkafüzet írásbeli feladat megoldása
– fénymásolt feladatok, tesztek,
– gyűjtőmunka, kutatómunka (könyvtár, Internet)
Formai előírás:
A házi feladat az elsajátított tananyag begyakorlása, vagy a következő órai anyag előkészítésére szolgáljon.
Használjuk fel az egyéni tevékenységet irányító munkatankönyveket, programozott anyagokat.
A feladatok nehézsége feleljen meg a tanuló képességének. Időnként alkalmazzuk a differenciált házi feladatot a tehetséggondozás és a felzárkóztatás céljából.
Rendszeresen legyen kevesebb feladat, mint ritkán sok. Világosan közölni kell a házi feladat elkészítésének szabályait. Elvárásainkat következetesen érvényesíteni kell, de indokolt esetben lehetőséget kell adni az el nem készített feladatok pótlására.
Szóbeli feladatokon belül megkülönböztetünk szó szerint megtanulandó memoritereket, valamint a saját megfogalmazásában elmondandó, tankönyvből vagy más forrásból elsajátított anyagrészeket.
Írásbeli feladatok: munkafüzetek, feladatlapok, kitöltése, a tankönyv kérdéseire adott válaszok, házi dolgozatok, olvasó naplók stb.
Gyakorlati cselekvéses feladatok lehetnek tárgyak megformálása, pl.: papírból kivágás, gyűjtőmunka.
Otthoni feladatok korlátai:
A házi feladat mennyiségénél vegyük figyelembe az adott tantárgy heti gyakoriságát.
Az „átlagos” képességű tanulóhoz viszonyítva ne haladja meg alsó tagozaton a napi maximum 1 óra, felső tagozaton a napi maximum 2 óra felkészülést.
Témazáróra való felkészülés esetén a tanulásra fordított idő kivételesen növekedhet.
Témazáró íratása esetén az osztályban tanító kollégáknak feltétlenül egyeztetni kell a házi feladat mennyiségét.
Tanítási szünetekre nem adható fel házi feladat. Azonban lehetőséget kell biztosítani a felzárkóztatásra, illetve a tehetséggondozásra a gyerekeknek plusz feladat (szorgalmi) adásával igény szerint.
Házi feladat ellenőrzése, értékelése:
– A házi feladatot rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell mind mennyiségileg, mind minőségileg.
– Pontosan meg kell határozni, hogy a tanulóknak mit kell megtanulnia, mi a számonkérés módja (felelet, dolgozat).
Otthoni felkészülés értékelése történhet:
– szóban
– írásban
– A szülők kapjanak pontos információt a házi feladatok értékeléséről.
– Kapjanak pontos információt a feladatok szükségszerűségéről.
– Világossá kell tenni számukra, hogy mit várunk el tőlük:
– Segítsenek a gyereknek?
– A tanulás feltételeit teremtsék meg?
– Ellenőrizzék, felügyeljék a munkájukat?
Ahhoz, hogy az otthoni felkészülés elérje célját, s a tanuló a házi feladatát ne negatívan élje meg mindannyiunk összefogására, együttműködésére van szükség.
Az otthoni felkészülésre vonatkozó elvek a napközire és a tanulószobai felkészülésre is ugyanúgy vonatkoznak.
- Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje
Az osztályozóvizsga rendje:
Annak a tanulónak a teljesítményét, aki egyéni munkarend szerint teljesíti tankötelezettségét félévkor, illetve év végén osztályozó vizsgán értékeljük. Az osztályozó vizsgát megelőzően 14 nappal a szülőt és a tanulót arról értesíteni kell. A vizsgát független vizsgabizottság előtt teszi le a tanuló, melynek tagjait az igazgató jelöli ki. Ha a tanuló a vizsgát másik intézményben kívánja letenni – azt az iskolában a jogszabálynak megfelelően bejelentette – az iskola igazgatója a bejelentést 5 napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek.
A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha
- az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget
- a tanévben 250 óránál többet mulasztott, de a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet
- a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az éves tanítási órák 30%-át meghaladja és a szaktanár nem tudja osztályozni a tanuló teljesítményét, de a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet.
Ha az osztályozóvizsga a szülő kérésére jön létre, akkor a tanuló és szülője köteles írásban erre engedélyt kérni.
Az osztályozóvizsga rendjét a Pedagógiai Program tartalmazza.
Az osztályozóvizsga lebonyolításának szabályai:
- Az osztályozóvizsga letételének határidejét és helyét az igazgató jelöli ki.
- A vizsgák mindig háromtagú vizsgabizottság előtt zajlanak.
- Az egyes tantárgyak vizsgakövetelményeit és a vizsga formáját (írásbeli-szóbeli) a szakmai munkaközösségek határozzák meg.
- Az egyéni vizsgák időpontját a szaktanár állapítja meg.
- A diák a kitűzött vizsgaidőpont előtt az igazgatótól írásban halasztást kérhet.
- 14 éven aluli tanuló halasztási kérelmét a szülőnek alá kell írnia.
- Ha a tanuló a vizsgán neki felróható okból elkésik, ott nem jelenik meg, vagy onnan engedély nélkül távozik, tanulmányi kötelezettségét nem teljesíti, ezért osztályozhatatlannak minősül.
- Kérésére a sikertelen vizsgát követő három hónapon belül javítóvizsga letételére lehetőséget adhat az igazgató.
Valamennyi vizsgáról, beszámolóról jegyzőkönyv készül.
A tanuló mentesítése:
Ha a tanulót egyéni adottsága vagy sajátos helyzete alapján mentesítették a készségtárgyak tanulása alól, tudásáról nem kell számot adnia. Ha a tanulónál szakértői vizsgálat alapján dislexia, discalculia, illetve dysgraphia esete áll fenn, az érvényes szabályozásnak megfelelően mentesíthető az adott tantárgyak (olvasás, írás, idegennyelv, matematika) értékelése alól.
- Az iskolai osztályok száma és az egyes osztályokban a tanulók létszáma
Alsó tagozat |
Felső tagozat |
||
1.a |
29 fő |
5.a |
25 fő |
1.b |
29 fő |
5.b |
24 fő |
2.a |
24 fő |
6.a |
19 fő |
2.b |
24 fő |
6.b |
18 fő |
3.a |
27 fő |
7.a |
27 fő |
3.b |
25 fő |
7.b |
28 fő |
4.a |
30 fő |
8.a |
21 fő |
4.b |
29 fő |
8.b |
23 fő |
- Kompetencia mérések eredményei
Év |
Átlageredmény (megbízhatósági tartomány) |
|||||||
matematika |
szövegértés |
|||||||
6. évfolyam |
8. évfolyam |
6. évfolyam |
8. évfolyam |
|||||
intézmény |
országosan |
intézmény |
országosan |
intézmény |
országosan |
intézmény |
országosan |
|
2009 |
591 (573;612) |
489 (489;490) |
520 (489;543) |
484 (483;484) |
611 (596;631) |
513 (513;514) |
586 (563;603) |
502 (502;503) |
2010 |
1603 (1562;1657) |
1498 (1497;1498) |
1791 (1726;1830) |
1622 (1622;1623) |
1660 (1624;1696) |
1483 (1482;1484) |
1724 (1692;1749) |
1583 (1582;1584) |
2011 |
1571 (1539;1607) |
1486 (1485;1487) |
1774 (1747;1806) |
1601 (1600;1602) |
1543 (1516;1576) |
1465 (1464;1466) |
1751 (1724;1783) |
1577 (1576;1578) |
2012 |
1569 (1523;1614) |
1489 (1489;1490) |
1760 (1718;1806) |
1612 (1611;1613) |
1574 (1538;1618) |
1472 (1470;1473) |
1740 (1693;1785) |
1567 (1566;1568) |
2013 |
1544 (1509;1577) |
1489 (1488;1490) |
1744 (1704;1790) |
1620 (1620;1622) |
1628 (1588;1677) |
1497 (1496;1498) |
1644 (1601;1692) |
1555 (1554;1557) |
2014 |
1544 (1499;1602) |
1491 (1490;1492) |
1667 (1621;1721) |
1617 (1616;1618) |
1563 (1511;1621) |
1481 (1480;1482) |
1648 (1590;1701) |
1557 (1556;1558) |
2015 |
1633 (1588;1663) |
1497 (1496;1498) |
1724 (1681;1769) |
1618 (1617;1619) |
1668 (1623;1703) |
1488 (1487;1489) |
1694 (1655;1732) |
1567 (1565;1568) |
2016 |
1619 (1561;1661) |
1486 (1485;1487) |
1706 (1672;1755) |
1597 (1596;1598) |
1658 (1603;1707) |
1494 (1493;1496) |
1710 (1661;1753) |
1568 (1567;1569) |
2017 |
1621 (1581;1659) |
1497 (1496;1498) |
1801 (1754;1834) |
1612 (1611;1613) |
1633 (1600;1682) |
1503 (1502;1505) |
1737 (1698;1771) |
1571 (1570;1572) |
2018 |
1551 (1495;1588) |
1499 (1498;1499) |
1746 (1710;1789) |
1614 (1613;1616) |
1614 (1564;1663) |
1492 (1491;1493) |
1735 (1692;1777) |
1602 (1601;1603) |
2019 |
1590 (1554;1623) |
1495 (1494;1496) |
1754 (1718;1789) |
1624 (1623;1625) |
1636 (1596;1685) |
1499 (1498;1500) |
1741 (1680;1789) |
1608 (1607;1610) |
2020 |
Nem volt mérés. | |||||||
2021 |
1571 (1517;1627) |
1468 (1467;1470) |
1729 (1687;1777) |
1609 (1608;1610) |
1596 (1545;1670) |
1478 (1477;1479) |
1712 (1677;1749) |
1590 (1589;1591) |
- A betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége
Beosztás |
Végzettség |
Szakképzettség |
Tanított tantárgy |
tanító |
főiskola |
tanító, közművelődés szakkollégium |
magyar, technika, rajz, etika |
tanár |
egyetem |
angol – pedagógia szakos tanár |
angol nyelv |
tanító |
főiskola |
tanító, technika szakkollégium |
matematika, technika, vizuális kultúra, testnevelés |
tanár |
főiskola |
tanító, technika szakkollégium, angol, történelem szakos tanár |
angol, osztályfőnöki |
tanár |
egyetem |
testnevelés |
testnevelés, etika, osztályfőnöki |
tanító |
főiskola |
tanító, fejlesztőpedagógus |
technika, vizuális kultúra, fejlesztő foglalkozás |
tanár |
egyetem |
matematika, fizika szakos tanár |
matematika |
tanító |
főiskola |
tanító, angol műveltségterület |
matematika, technika |
tanár |
egyetem |
rajz szakos tanár |
vizuális kultúra |
tanár |
egyetem |
matematika, informatika szakos tanár |
matematika, informatika, osztályfőnöki |
tanár |
főiskola |
matematika, biológia, testnevelés szakos tanár |
matematika, digitális kultúra, etika |
tanár |
főiskola |
kémia szakos tanár |
kémia |
tanár |
főiskola |
biológia, környezetvédelem szakos, fejlesztőpedagógus tanár |
biológia, természettudomány, osztályfőnöki, fejlesztés |
pszichológus |
egyetem |
pszichológus |
|
tanár |
egyetem |
történelem, népművelő szakos tanár |
történelem, hon-és népismeret, állampolgári ismeretek |
tanító |
főiskola |
tanító, rajz szakkollégium |
matematika, környezetismeret, technika, rajz, testnevelés |
tanár |
egyetem |
angol szakos tanár |
angol |
tanító |
főiskola |
tanító, könyvtár szakkollégium |
magyar, környezetismeret, ének, etika |
tanár |
főiskola |
magyar, orosz, drámapedagógia szakos tanár |
dráma és színház, könyvtáros |
tanár |
egyetem |
földrajz, testnevelés szakos tanár |
földrajz, természettudomány, testnevelés, osztályfőnöki, etika |
tanár |
egyetem |
angol szakos tanár |
angol |
tanár |
egyetem |
matematika szakos tanár |
matematika, osztályfőnöki, |
tanár |
főiskola |
történelem-német-angol szakos tanár |
angol, hon- és népismeret, történelem |
tanító |
főiskola |
tanító, technika szakkollégium, néptánc pedagógus |
magyar, ének, etika, néptánc |
tanító |
főiskola |
tanító, orosz, könyvtár szakkollégium |
magyar, ének, technika, vizuális kultúra |
tanító |
főiskola |
tanító, technika szakkollégium |
matematika, környezetismeret, testnevelés, ének, etika |
tanár |
egyetem |
testnevelés, edző, gyógytestnevelés szakos tanár |
testnevelés, osztályfőnöki, etika |
tanító |
főiskola |
tanító |
matematika, etika, testnevelés |
tanár |
egyetem |
magyar, orosz szakos tanár |
magyar |
tanító |
főiskola |
tanító, óvodapedagógus |
matematika, környezetismeret, technika, testnevelés |
tanító |
főiskola |
tanító, ének szakkollégium |
magyar, ének, etika |
tanító |
főiskola |
tanító, angol műveltségterület |
vizuális kultúra |
tanár |
főiskola |
technika szakos tanár |
technika, etika, ének |
tanár |
főiskola |
magyar, ének szakos tanár |
magyar, ének |
tanító |
főiskola |
tanító, ének szakkollégium |
matematika, ének, etika, testnevelés |
tanár |
főiskola |
technika szakos tanár |
technika, etika |
tanár |
főiskola |
magyar, ének szakos tanár |
magyar |
tanító |
főiskola |
tanító, ének szakkollégium |
matematika, ének, etika, testnevelés |
A betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát segítők számát, iskolai végzettségét és szakképzettsége
Végzettség |
Szakképzettség |
Ellátott feladat |
érettségi |
gyors- és gépíró |
iskolatitkár |
érettségi |
informatikai rendszerüzemeltető, pénzügyi és számviteli ügyintéző, képesített könyvelő |
rendszergazda |
érettségi |
kereskedő-boltvezető |
pedagógiai asszisztens |