Közzétételi lista

Közzétételi lista – 2024/2025-ös tanév

Budapest XXI. Kerületi Kölcsey Ferenc Általános Iskola
1214 Budapest XXI. kerület, Iskola tér 45.
OM azonosító: 035170
A közzétételi lista az Oktatási Hivatal oldalán: megnyitás 
Szervezeti és működési szabályzat: megnyitás
Házirend: megnyitás
Pedagógiai program: megnyitás

  1. A felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató

Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz az alábbi körzethatáron belülről.
LINK: Ezek a mindig aktuális körzethatáraink.

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. A hátránnyal küzdő tanulók törvény szerinti felvétele után a fennmaradó helyekre elsősorban az iskolával jogviszonyban álló tanulók testvéreit kell felvenni, azok közül is az iskola közigazgatási területén lakókat. Ezután a további testvérek, majd a körzeten kívüli gyermekeket, amennyiben van még szabad hely.

Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni:
– a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,
– a szülő és a gyermek TAJ kártyáját és lakcímkártyáját,
– a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt,
– a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét, (ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta)
– szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

A 2. és 8. évfolyam közötti osztályba történő felvételnél be kell mutatni:
– a tanuló anyakönyvi kivonatát,
– a szülő és a gyermek TAJ kártyáját és lakcímkártyáját,
– tanulói azonosítóját,
– az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,
– az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

A 3. – 8. évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult.  Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola intézményvezetője dönt. Ha a körzeten kívül tanuló az 1. évfolyamra jelentkezik, felvételéről az intézményvezető dönt. Ha körzeten kívüli tanuló jelentkezik a 2. – 8. évfolyamokra, akkor és a tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az intézményvezető döntése előtt kikéri az intézményvezető-helyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. A döntésről a szülőt értesíteni kell.

  1. A beiratkozásra meghatározott idő

A beiratkozás időpontja: 2025. április 10-11.

  1. A fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok száma 

1. évfolyamon: 2 osztály
2. évfolyamon: 2 osztály
3. évfolyamon: 2 osztály
4. évfolyamon: 2 osztály
5. évfolyamon: 2 osztály
6. évfolyamon: 2 osztály
7. évfolyamon: 2 osztály
8. évfolyamon: 2 osztály

  1. Köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcíme és mértéke, továbbá tanévenként, nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéke, a fenntartó által adható kedvezmények, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is

Az intézményben térítési díj, valamint tandíj-fizetési kötelezettség nincs.

Szociális támogatások megállapításának elvei:

 Az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók szociális segélyben részesülhetnek. A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök véleményének kikérése után – dönt.

A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló:
– akinek egy vagy mindként szülője munkanélküli,
– akit az egyik szülő egyedül nevel,
– akinél a család 1 főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér 50%-át, ha magatartása és tanulmányi munkája ellen nincs kifogás.

A szülő a nehéz anyagi helyzetének javítása érdekében kérhet rendkívüli vagy rendszeres szociális segélyt. Ezt formanyomtatványon írásban kell benyújtania a gyermekvédelmi felelősnek. A gyermekvédelmi felelős – az osztályfőnök véleménye alapján – elkészíti a javaslatot, az igazgató továbbítja az önkormányzat felé döntés végett.

A szociálisan rászoruló gyermekek önkormányzati támogatásban részesülhetnek, a támogatás mértéke a hivatal hatásköre. A segély a szülő által a Gyámügyi Irodára benyújtott kérelem alapján igényelhető.

Egyéb adható juttatásokról a fenntartó dönt, s erről az iskola, tájékoztatást ad a szülőknek.

Az iskolában termék, dolog előállítása nem történik. A tanítási órán, szakkörökön, művészeti órákon előállított „alkotások”, tárgyak annak a tulajdonát képezik, akik az anyagot biztosították. Ha csoportosan állítanak elő apró tárgyakat, s ezt értékesítik, pl. karácsonyi-, húsvéti vásárkor, akkor a befolyt összeg az előállításban részt vett csoporté, az osztályé lesz. Az oktatási folyamat részeként előállított tárgyak a tanuló tulajdonában maradnak.

  1. A fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításai és időpontjai

Intézményi tanfelügyeleti ellenőrzés: 2017. november 9., 2022. november 17.

Intézményünkben nyilvános megállapításokat tartalmazó értékelés nem volt.

  1. A nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendje

Az intézmény épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 órától délután 19.30 óráig tart nyitva. Az intézményvezetővel történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható.

  1. Éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjai

    • Az egészségtudatos gondolkodás és iskolai mozgástevékenységek napja (Magyar Diáksport Napja): 2024. szeptember 27.
    • Angol szóbeli (házi) vizsga: 2024. december 16-17. (8. évfolyam)
    • Osztálykarácsony: 2024. december 20. 
    • Központi felvételi: 2025. január 18. 
    • Kölcsey nap: 2025. január 22. 
    • Félév vége: 2025. január 17. 
    • Félévi értesítőosztás: 2025. január 24.
    • Farsang: 2025. február 7. (felső tagozat) / 2025. február 14. (alsó tagozat)
    • „Pénz7” pénzügyi és vállalkozói témahét: 2025. március 3-7.
    • Digitális témahét: 2025. március 24-28.
    • Fenntarthatósági témahét: 2025. április 7-11.  
    • Digitális országos kompetenciamérés: 2025. március 24. – 2025. május 30.
    • Angol szóbeli (házi) vizsga: 2025. június 2-3. (6. évfolyam)
    • Ifjúsági (DÖK) nap: 2025. június 16.
    • Év végi kirándulás: 2024. június 17-18.
    • Ballagás: 2025. június 20.
    • Tanévzáró: 2025. június 26.
  1. A pedagógiai-szakmai ellenőrzések megállapításai a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával

Pedagógus II. minősítés:  nem volt jelentkező

  1. A tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatok

A 2023-2024-es tanévben nem volt javítóvizsgára kötelezett tanuló.

  1. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetősége

Szakkörök: 

  • Geisbühl Tünde – Vizuális kultúra szakkör
  • Joó Endre – Rajz szakkör
  • Kecskeméti Sándorné – Matematika szakkör
  • Kovácsné Tokodi Ágnes – Magyar szakkör
  • Nagy Irén – Néptánc
  • Szappanos Mónika – Angol szakkör
  • Tóth Izabella – Magyar szakkör
  • Zsidiné Csóka Ildikó – Matematika szakkör

Alapfokú művészeti oktatás: 

  • Dékányné Varga Krisztina – képzőművészet 
  • Geisbühl Tünde – képzőművészet 
  • Majorné Szekeres Edit – színjátszó 

Ügyelet: 

  • reggeli ügyelet: 6:45-7:30-ig
  • délutáni ügyelet: 16:00-17:00-ig 
  • tanítás nélküli munkanapokon 7:00-16:00-ig 
  1. A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése: Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktantárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 

ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI SZÁMONKÉRÉS RENDJE

Az 1.- 4. évfolyamon, az év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről a munkatervben kért tantárgyakból átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. 

Az 5.- 6. évfolyamon a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban ellenőrzik a tanév folyamán a kiemeltek mellett magyar irodalomból, matematikából, idegen nyelvből, történelemből, természetismeretből, informatikából, technika tantárgy elméleti részéből.

A 7.-8. évfolyamon pedig a kiemeltek mellett, magyar irodalomból, matematikából, idegen nyelvből, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz és informatika tantárgyból, valamint a technika-életvitel elméleti részéből.

A felmérő, témazáró, összefoglaló és fogalmazásdolgozatokat a tanmenetben is fel kell tüntetni a pedagógusnak. A felmérő, témazáró vagy összefoglaló, vagy fogalmazás dolgozatok tartalmáról, értékelési szempontjairól, megíratásának időpontjáról a tanulókat a tantárgyat tanító pedagógus tájékoztatja. A pedagógusnak a dolgozat megíratását követő 7 tanítási napon belül javítania és értékelnie kell a dolgozatokat. A meghatározott időtartamtól, indokolt esetben a tanárnak módjában áll eltérni. Ha a tanuló a dolgozatírás napján, vagy az azt megelőző felkészítő órákról hiányzott, a tantárgyat tanító tanárral a pótolandó tananyagot, a pótlás felkészülés módját, időtartamát, a beszámolás várható idejét egyeztetni kell.

Az írásbeli beszámoltatás formái:

A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban vagy írásban, vagy mindkettőben ellenőrzik. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagából és fő követelményeiből átfogó témazáró dolgozatot írnak.
Az írásbeli beszámoltatás kiegészül még az egyes tantárgyakból felmérő, összefoglaló és röpdolgozatokkal, idegen nyelvben tananyag egységeket, nyelvtani-szövegértési ismereteket ellenőrző tesztekkel, esetenként szódolgozatokkal, munkalapok feladatsorainak kitöltésével, tanító illetve tanár által készített feladatlapokkal.

A TANULÓK ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSÁNAK TOVÁBBI FORMÁI AZ EGYES TANTÁRGYAKBAN

Év eleji, félévi és év végi felmérő dolgozatot írnak a tanulók: magyar nyelv (helyesírás), matematika tantárgyakból valamint az éves munkatervben meghatározott tantárgyakból. 
Témazáró, összefoglaló dolgozat: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, fizika, kémia, biológia földrajz (7. – 8. évfolyam), informatika, technika – életvitel tantárgyakból – értékelésnél súlyozottan figyelembe vett, érdemjeggyel értékelt. 

A súlyozott értékelésnél az osztályzatot dupla súllyal számítjuk be. 

Teszt, szódolgozat: idegen nyelvből – a beszámoltatás minőségétől és mennyiségétől függően súlyozott is lehet, érdemjeggyel értékelt.

Fogalmazás, szövegértés dolgozat: magyar nyelv és irodalomból, idegen nyelvből – súlyozottan, érdemjeggyel értékelt. 

Röpdolgozat, kisdolgozat: minden tantárgyban előfordul – érdemjeggyel értékelt.

Tanulói beszámoló, könyvtári, internetes kutatómunka: minden tantárgyból jellemző témakörhöz kötötten (tehetséggondozás, fejlesztés területe) – tartalmi minőségétől, a tanulói képességektől, kreativitástól függően a tanár egyéni megítélése alapján szövegesen vagy érdemjeggyel is értékelhető.

Rajz, ábra készítése: minden tantárgyban előfordul témakörhöz kötötten – tanulói képességek figyelembevételével a tanár egyéni megítélése alapján szövegesen vagy érdemjeggyel is értékelhető. 

Szóbeli számonkérés:

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli feleletek formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban, azon tantárgyakban, ahol szöveges részeket is tanul.

Ének-zene, rajz, informatika tantárgyakból félévente valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva. A többi tantárgyon belül egy-egy témakörön belül.

Testnevelés követelményeinek elsajátítását gyakorlati, és elméleti tevékenység révén ellenőrizzük, s mérjük a tanulók fizikai állapotát a programban jelzett módon. A sporttal kapcsolatos gyűjtő és szervező munka is értékelhető. 

Szóbeli vizsga:

 Az angol nyelvet emelt szinten tanuló diákoknak a 6. osztály végén és 8. osztály félévkor angol nyelvből szóbeli vizsgát kell tenni. A vizsgát vizsgabizottság előtt teszik. A bizottság tagjai a tantárgyat tanító tanár (kérdező) és minimum két fő angol szakos kolléga. Az értékelés a minőséget tartalmazó oklevél. 

Szintjei: 
– kiválóan megfelelt 
– jól megfelelt 
– megfelelt 
– nem felelt meg 

A vizsga témakörei

  1. évfolyam:
  • Életrajzom, családom 
  • London 
  • USA
  • Étkezés Magyarországon 
  • Étkezés Nagy Britanniában 
  • Mindennapi tevékenységeim, napirendem  
  • Sport 
  • Időjárás Magyarországon és Nagy Britanniában
  • Szórakozás – Hobbi / Környezetvédelem – Esőerdők
  1. évfolyam
  • Önéletrajzom, családom, külső és belső tulajdonságok
  • Mindennapi tevékenységeim, napirendem  
  • Környezetvédelem
  • Budapest és Magyarország
  • London
  • USA 
  • Étkezés Magyarországon és Nagy Britanniában 
  • Egészség – betegség, egészséges étrend 
  • Sportok, extra és veszélyes sportok 
  • Szórakozás (zene, mozi, színház, TV, rádió és extra hobbik) 
  • Időjárás Magyarországon és Nagy Britanniában 

ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS KORLÁTAI: 

  • Egy napon csak két témazáró vagy összefoglaló dolgozatot lehet íratni. 
  • Az eredmények közlése előtt újabb témazáró, vagy összefoglaló dolgozat nem íratható a tantárgyból. 
  • A dolgozatíratás időpontját egy héttel a megírás előtt közölni kell a tanulókkal. 
  • Ha a tanuló a dolgozatírás előtti napon, vagy arra való felkészülés óráján hiányzott, a dolgozatot egy – tanárral egyeztetett – későbbi időpontban írhatja meg.
  • A rövid írásbeli számonkérést, röpdolgozatot nem kell bejelenteni előre, ez a napi felkészítés ellenőrzésére szolgál. 

Az értékelés elvei, eszközei, formái:

  • A tanév során az értékelés alapja a tanulók állandó megfigyelése.
  • Folyamatos, fejlesztő célzatú szóbeli értékelés visszajelzést ad a tanuló számára munkájának eredményességéről, rendszeres tanulásra ösztönöz. 
  • A tanév eleji felmérés segíti a tanítót a tanulók előzetes ismereteinek feltérképezésében, útmutatást ad a tanulócsoportra szabott tanítási módszerek, eljárások kiválasztásában. 
  • Témákat lezáró írásbeli felmérések tájékoztatják a tanítót, a tanulót és a szülőt a tanuló teljesítményéről a helyi tantervben rögzített követelményekhez viszonyítva. 
  • A tanév végi felmérés megmutatja az adott évfolyamon elsajátított ismeretek mennyiségét, minőségét, a kialakult készségek fejlettségét. 

AZ ÉRTÉKELÉS FUNKCIÓI: 

Diagnosztikus, prognosztikus, korrekciós funkciós, amely fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez. 

Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak. 
Szummatív funkció, megerősítés. Visszacsatolás, szelekció, amely egy-egy tanítási-tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket, a pedagógusnak, szülőnek, tanulónak ad információkat. 

AZ ÉRTÉKELÉS KIEMELT SZEMPONTJAI: 

– a tanulók önmagukhoz mért fejlődése 
– az alapvető készségek, képességek fejlettségi szintje 
– tárgyi tevékenységben való jártasság 
– a munkavégzés rendezettsége 
– a munkafegyelem 
– a felszerelés 
– a házi feladat megléte 
– az odafigyelés, összpontosítás 
– az önállóság, az aktivitás 
– a munkatempó, a hatékonyság 

Az általános iskola bevezető szakaszában az 1. évfolyamon és a 2. évfolyam félév végén a pedagógus metakommunikációs jelzésekkel, szóbeli véleménnyel, százalékértékkel és szöveges minősítéssel értékeli a tanulót. A 2. évfolyam végén és a kezdő szakaszban 3.-4. évfolyamon, valamint az 5.-8. évfolyamon félévkor és év végén osztályzattal értékel, minősít. 

MINŐSÍTÉS:
A NAT követelményeihez viszonyítva 1 – 2. félévig:
Kiválóan teljesített az a tanuló, aki 100 – 95 %-ig 
Jól teljesített az a tanuló, aki 94 – 85 %-ig 
Megfelelően teljesített az a tanuló, aki 84 – 60 %-ig 
Felzárkóztatásra szorul az a tanuló, aki 59 % alatt teljesített.

Ennél enyhébb értékelés a követelmények teljesítésének figyelembevétele, a tanulók egyéni képességének tudatában megengedett.

  1. évfolyam végén, valamint 3.-4. évfolyam félévkor és év végén osztályzattal minősítünk a tájékoztatóban, illetve a bizonyítványban. 

100 – 95 %

jeles (5)

94 – 85 %

jó (4)

84 – 70 %

közepes (3)

69 – 60 %

elégséges (2)

59 – 0 %

elégtelen (1)

Minden tanuló munkáját, haladását folyamatosan értékelni kell 2. évfolyam félévétől osztályzattal is, ami félévi és év végi minősítéséhez elegendő. A tanuló által szerzett minősítésről a szülőt, a tárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön/e-ellenőrzőn, illetve a tájékoztató füzeten keresztül. Az ellenőrző könyv/ e-ellenőrző és a tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetleges elmaradt bejegyzéseket pótoltatja. A félévi és az év végi minősítést a tanuló év közbeni tanulmányi munkája, abban való fejlődése alapján kell meghatározni. Munkaközösségen belül, tantárgyanként az évközi folyamatos értékelés formáját rögzíteni kell, s a szülő tudomására kell hozni. 
A nevelők a tanulók teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszi azt is, hogy a tanuló képességei hogyan változtak – fejlődtek-e az előző értékelés óta. Figyelembe veszi a tanuló önmagához viszonyított változását, ezzel az értékeléssel tovább motiválva a fejlődésben. 
Szöveges értékelést kell végezni az első évfolyamon és második év első félévéig. A szöveges értékelést alátámasztó anyagot legalább 1 évig őrizni kell.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében következők: 
– 2. évfolyam 2. félév – 8. évfolyamon a pedagógus a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és tanév végén osztályzatokkal minősíti. 
– A félév és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 
– 2. évfolyam 2. félév – 8. évfolyamon a szeptemberi felmérő dolgozatokat az egyes tantárgyakból nem feltétlenül értékeljük érdemjeggyel, mert azok csak a tanár tájékoztatását szolgálják. Százalékos eredmények alapján a tanár elemző értékelése után meghatározza a továbbhaladás útját a tantervi követelményekkel egyeztetve. 
– A témazáró, összefoglaló dolgozatok érdemjegyeit az e-naplóban piros színnel kell feltüntetni, ezzel utalva súlyozott értékükre a félévi, illetve év végi osztályzatok alakulásában. 
– Az éves munkatervben meghatározott tantárgyakból írandó felmérések összeállítását, értékelését, érdemjegyre váltását az egyes munkaközösségek közös egyeztetéssel végzik. 
– A felmérést, témazárót, összefoglalást írató tantárgyakban pontozással és százalékkal, valamint osztályzattal történik az értékelés. 
– Globálisan értékelhető a fogalmazás, tanulói beszámoló, könyvtári, internetes kutatómunka. Az egyéb írásbeli beszámoltatásnál a tanár választhatja meg az értékelés módját. 
– Amennyiben a felmérő, a témazáró, vagy az összefoglaló dolgozat az osztály több mint 50 
%-ánál sikertelen, a dolgozatot a probléma feltárása és a hiányosságok pótlása után meg kell ismételni. A sikertelen dolgozat érdemjegyeit nem vesszük figyelembe. 
– A pedagógus az egyéni számonkérés során szabadon választhatja meg a módot (írásbeli vagy szóbeli) és az időpontot. 

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők az 2. évfolyam 2. félévétől 
-8. évfolyam végéig: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 
A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön/e-ellenőrzőn keresztül. Az ellenőrző könyv/e-napló, tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótoltatja.  
A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek – félévi és év végi, valamint az éves munkatervben meghatározott tantárgyak – értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanítók: 

5.-6. évfolyam (alapozó szakasz)

7.-8. évfolyam (fejlesztő szakasz)

0 – 50 %

Elégtelen (1)

0 – 39 %

Elégtelen (1)

51 – 64 %

Elégséges )2)

40 – 59 %

Elégséges (2)

65 – 79 %

Közepes (3)

60 – 79 %

Közepes (3)

80 – 90 %

Jó (4)

80 – 90 %

Jó (4)

91 – 100 %

Jeles (5)

91 – 100 %

Jeles (5)

Az 5.- 8.-ig évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: 
– 5.-6. évfolyam (alapozó szakasz): magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, informatika, hon- és népismeret, tánc és dráma, erkölcstan/hit- és erkölcstan. 
– 7. évfolyam (fejlesztő szakasz): magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, biológia, földrajz, fizika, kémia, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika illetve erkölcstan/hit- és erkölcstan; 
– 8. évfolyam (fejlesztő szakasz): magyar nyelv, magyar irodalom, történelem idegen nyelv, matematika, informatika, biológia, földrajz, fizika, kémia, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, erkölcstan/hit- és erkölcstan, gazdasági-pénzügyi ismeretek. 

OTTHONI FELKÉSZÜLÉS 

Iskolánk célja, hogy a mindennapi feladatvégzést arányosabbá tegye a tanulói számára. Ennek egyik megoldási módja, hogy a tanítók és tanárok a házi feladatok meghatározásánál, kijelölésénél a minőségre és nem a mennyiségre törekszenek, így csökkentve a tanulók terheit. Cél, hogy a pedagógus képet kapjon arról, hogy a tanulók milyen mértékben sajátították el a tananyagot. A házi feladatok ellenőrzése során feltárulnak a hiányosságok és az adott tananyagon belüli típushibák, ezeknek jelentős szerepe van a továbbhaladás meghatározása szempontjából. 

A házi feladat elvei:

– A házi feladat a tanítási idő keretén kívül hozzájárul a tanuló felelősségének, önállóságának fokozásához. 
– A tanuló teljes személyiségének fejlesztése, valamint a korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat.Ennek érdekében fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit. 
– A tanórán elsajátított anyag további begyakorlásának fontos eszköze legyen a szóbeli és írásbeli házi feladat is. 
– A házi feladatban tükröződjön, hogy a tanuló milyen mértékben sajátította el a tananyagot. 
– A szükséges feladatokat gondosan kell kijelölni; éreztetni kell, hogy jelentősége van. 
– Világosan kell közölni a szabályait a mulasztás következményeit. 
– A tanulókat életkoruknak megfelelően kell megismertetni a tanulás helyes és hatékony módszereivel.
 
A házi feladat hatékonyságát emeljük az eszköztudás gazdagításával: 
– önálló tanulás módszereinek megismertetése, 
– értő olvasás gyakoroltatása, 
– szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, 
– problémamegoldó gondolkodás kialakítása és fejlesztése, 
– összefüggések felismertetése.

A házi feladat elkészítéséhez szükséges eszközök: 
– Tankönyv 
– Munkafüzet 
– Tanórai vázlat 
– Térkép 
– Mértani eszközök 

A házi feladat formái: 
A házi feladatot a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően több formában adhatjuk: 
– cím alapján leíró, elemző fogalmazás, 
– kreativitást fejlesztő gyakorlatok, 
– fordítás, szótározás 
– tankönyv, munkafüzet írásbeli feladat megoldása 
– fénymásolt feladatok, tesztek, 
– gyűjtőmunka, kutatómunka (könyvtár, Internet)

Formai előírás:

A házi feladat az elsajátított tananyag begyakorlása, vagy a következő órai anyag előkészítésére szolgáljon. 
Használjuk fel az egyéni tevékenységet irányító munkatankönyveket, programozott anyagokat. 
A feladatok nehézsége feleljen meg a tanuló képességének. Időnként alkalmazzuk a differenciált házi feladatot a tehetséggondozás és a felzárkóztatás céljából. 
Rendszeresen legyen kevesebb feladat, mint ritkán sok. Világosan közölni kell a házi feladat elkészítésének szabályait. Elvárásainkat következetesen érvényesíteni kell, de indokolt esetben lehetőséget kell adni az el nem készített feladatok pótlására.
Szóbeli feladatokon belül megkülönböztetünk szó szerint megtanulandó memoritereket, valamint a saját megfogalmazásában elmondandó, tankönyvből vagy más forrásból elsajátított anyagrészeket.

Írásbeli feladatok: munkafüzetek, feladatlapok, kitöltése, a tankönyv kérdéseire adott válaszok, házi dolgozatok, olvasó naplók stb.

Gyakorlati cselekvéses feladatok lehetnek tárgyak megformálása, pl.: papírból kivágás, gyűjtőmunka.

Otthoni feladatok korlátai: 

A házi feladat mennyiségénél vegyük figyelembe az adott tantárgy heti gyakoriságát. 

Az „átlagos” képességű tanulóhoz viszonyítva ne haladja meg alsó tagozaton a napi maximum 1 óra, felső tagozaton a napi maximum 2 óra felkészülést. 
Témazáróra való felkészülés esetén a tanulásra fordított idő kivételesen növekedhet. 
Témazáró íratása esetén az osztályban tanító kollégáknak feltétlenül egyeztetni kell a házi feladat mennyiségét. 
Tanítási szünetekre nem adható fel házi feladat. Azonban lehetőséget kell biztosítani a felzárkóztatásra, illetve a tehetséggondozásra a gyerekeknek plusz feladat (szorgalmi) adásával igény szerint.

Házi feladat ellenőrzése, értékelése:

– A házi feladatot rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell mind mennyiségileg, mind minőségileg. 
–  Pontosan meg kell határozni, hogy a tanulóknak mit kell megtanulnia, mi a számonkérés módja (felelet, dolgozat).

Otthoni felkészülés értékelése történhet: 
– szóban 
– írásban 
– A szülők kapjanak pontos információt a házi feladatok értékeléséről. 
– Kapjanak pontos információt a feladatok szükségszerűségéről. 
– Világossá kell tenni számukra, hogy mit várunk el tőlük: 
– Segítsenek a gyereknek? 
– A tanulás feltételeit teremtsék meg? 
– Ellenőrizzék, felügyeljék a munkájukat?

Ahhoz, hogy az otthoni felkészülés elérje célját, s a tanuló a házi feladatát ne negatívan élje meg mindannyiunk összefogására, együttműködésére van szükség. 
Az otthoni felkészülésre vonatkozó elvek a napközire és a tanulószobai felkészülésre is ugyanúgy vonatkoznak. 

  1. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje

Az osztályozóvizsga rendje:

Annak a tanulónak a teljesítményét, aki egyéni munkarend szerint teljesíti tankötelezettségét félévkor, illetve év végén osztályozó vizsgán értékeljük. Az osztályozó vizsgát megelőzően 14 nappal a szülőt és a tanulót arról értesíteni kell. A vizsgát független vizsgabizottság előtt teszi le a tanuló, melynek tagjait az igazgató jelöli ki. Ha a tanuló a vizsgát másik intézményben kívánja letenni – azt az iskolában a jogszabálynak megfelelően bejelentette – az iskola igazgatója a bejelentést 5 napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek. 

A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha 

  • az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget
  • a tanévben 250 óránál többet mulasztott, de a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet 
  • a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az éves tanítási órák 30%-át meghaladja és a szaktanár nem tudja osztályozni a tanuló teljesítményét, de a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet.

Ha az osztályozóvizsga a szülő kérésére jön létre, akkor a tanuló és szülője köteles írásban erre engedélyt kérni.

Az osztályozóvizsga rendjét a Pedagógiai Program tartalmazza. 

Az osztályozóvizsga lebonyolításának szabályai:

  • Az osztályozóvizsga letételének határidejét és helyét az igazgató jelöli ki.
  • A vizsgák mindig háromtagú vizsgabizottság előtt zajlanak.
  • Az egyes tantárgyak vizsgakövetelményeit és a vizsga formáját (írásbeli-szóbeli) a szakmai munkaközösségek határozzák meg.
  • Az egyéni vizsgák időpontját a szaktanár állapítja meg.
  • A diák a kitűzött vizsgaidőpont előtt az igazgatótól írásban halasztást kérhet.
  • 14 éven aluli tanuló halasztási kérelmét a szülőnek alá kell írnia. 
  • Ha a tanuló a vizsgán neki felróható okból elkésik, ott nem jelenik meg, vagy onnan engedély nélkül távozik, tanulmányi kötelezettségét nem teljesíti, ezért osztályozhatatlannak minősül.
  • Kérésére a sikertelen vizsgát követő három hónapon belül javítóvizsga letételére lehetőséget adhat az igazgató.

Valamennyi vizsgáról, beszámolóról jegyzőkönyv készül. 

A tanuló mentesítése:

Ha a tanulót egyéni adottsága vagy sajátos helyzete alapján mentesítették a készségtárgyak tanulása alól, tudásáról nem kell számot adnia. Ha a tanulónál szakértői vizsgálat alapján dislexia, discalculia, illetve dysgraphia esete áll fenn, az érvényes szabályozásnak megfelelően mentesíthető az adott tantárgyak (olvasás, írás, idegennyelv, matematika) értékelése alól. 

  1. Az iskolai osztályok száma és az egyes osztályokban a tanulók létszáma

Alsó tagozat

Felső tagozat

1.a

29 fő

5.a

25 fő

1.b

29 fő

5.b

24 fő

2.a

24 fő

6.a

19 fő

2.b

24 fő

6.b

18 fő

3.a

27 fő

7.a

27 fő

3.b

 25 fő

7.b

 28 fő

4.a

30 fő

8.a

21 fő

4.b

29 fő

8.b

23 fő

  1. Kompetencia mérések eredményei

Év

Átlageredmény (megbízhatósági tartomány)

matematika

szövegértés

6. évfolyam

8. évfolyam

6. évfolyam

8. évfolyam

intézmény

országosan

intézmény

országosan

intézmény

országosan

intézmény

országosan

2009

591

(573;612)

489

(489;490)

520

(489;543)

484

(483;484)

611

(596;631)

513

(513;514)

586

(563;603)

502

(502;503)

2010

1603

(1562;1657)

1498

(1497;1498)

1791

(1726;1830)

1622

(1622;1623)

1660

(1624;1696)

1483

(1482;1484)

1724

(1692;1749)

1583

(1582;1584)

2011

1571

(1539;1607)

1486

(1485;1487)

1774

(1747;1806)

1601

(1600;1602)

1543

(1516;1576)

1465

(1464;1466)

1751

(1724;1783)

1577

(1576;1578)

2012

1569

(1523;1614)

1489

(1489;1490)

1760

(1718;1806)

1612

(1611;1613)

1574

(1538;1618)

1472

(1470;1473)

1740

(1693;1785)

1567

(1566;1568)

2013

1544

(1509;1577)

1489

(1488;1490)

1744

(1704;1790)

1620

(1620;1622)

1628

(1588;1677)

1497

(1496;1498)

1644

(1601;1692)

1555

(1554;1557)

2014

1544

(1499;1602)

1491

(1490;1492)

1667

(1621;1721)

1617

(1616;1618)

1563

(1511;1621)

1481

(1480;1482)

1648

(1590;1701)

1557

(1556;1558)

2015

1633

(1588;1663)

1497

(1496;1498)

1724

(1681;1769)

1618

(1617;1619)

1668

(1623;1703)

1488

(1487;1489)

1694

(1655;1732)

1567

(1565;1568)

2016

1619

(1561;1661)

1486

(1485;1487)

1706

(1672;1755)

1597

(1596;1598)

1658

(1603;1707)

1494

(1493;1496)

1710

(1661;1753)

1568

(1567;1569)

2017

1621

(1581;1659)

1497

(1496;1498)

1801

(1754;1834)

1612

(1611;1613)

1633

(1600;1682)

1503

(1502;1505)

1737

(1698;1771)

1571

(1570;1572)

2018

1551

(1495;1588)

1499

(1498;1499)

1746

(1710;1789)

1614

(1613;1616)

1614

(1564;1663)

1492

(1491;1493)

1735

(1692;1777)

1602

(1601;1603)

2019

1590

(1554;1623)

1495

(1494;1496)

1754

(1718;1789)

1624

(1623;1625)

1636

(1596;1685)

1499

(1498;1500)

1741

(1680;1789)

1608

(1607;1610)

2020

Nem volt mérés.

2021

1571

(1517;1627)

1468

(1467;1470)

1729

(1687;1777) 

1609

(1608;1610)

1596

(1545;1670)

1478

(1477;1479)

1712

(1677;1749) 

1590

(1589;1591)

  1. A betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége

Beosztás

Végzettség

Szakképzettség

Tanított tantárgy

tanító

főiskola

tanító, közművelődés szakkollégium

magyar, technika, rajz, etika

tanár

egyetem

angol – pedagógia szakos tanár

angol nyelv

tanító

főiskola

tanító, technika szakkollégium

matematika, technika, vizuális kultúra, testnevelés

tanár

főiskola

tanító, technika szakkollégium, angol, történelem szakos tanár

angol, osztályfőnöki

tanár

egyetem

testnevelés

testnevelés, etika, osztályfőnöki

tanító

főiskola

tanító, fejlesztőpedagógus

technika, vizuális kultúra, fejlesztő foglalkozás

tanár

egyetem

matematika, fizika szakos tanár 

matematika

tanító

főiskola

tanító, angol műveltségterület

matematika, technika

tanár

egyetem

rajz szakos tanár

vizuális kultúra

tanár

egyetem

matematika, informatika szakos tanár

matematika, informatika, osztályfőnöki

tanár

főiskola

matematika, biológia, testnevelés szakos tanár

matematika, digitális kultúra, etika

tanár

főiskola

kémia szakos tanár

kémia

tanár

főiskola

biológia, környezetvédelem szakos, fejlesztőpedagógus tanár

biológia, természettudomány, osztályfőnöki, fejlesztés

pszichológus

egyetem

 pszichológus

 

tanár

egyetem

történelem, népművelő szakos tanár

történelem, hon-és népismeret, állampolgári ismeretek

tanító

főiskola

tanító, rajz szakkollégium

matematika, környezetismeret, technika, rajz, testnevelés

tanár

egyetem

angol szakos tanár

angol

tanító

főiskola

tanító, könyvtár szakkollégium

magyar, környezetismeret, ének, etika

tanár

főiskola

magyar, orosz, drámapedagógia szakos tanár

 dráma és színház, könyvtáros

tanár

egyetem

földrajz, testnevelés szakos tanár

földrajz, természettudomány, testnevelés, osztályfőnöki, etika  

tanár

egyetem

angol szakos tanár

angol

tanár

egyetem

matematika szakos tanár

matematika, osztályfőnöki,

tanár

főiskola

történelem-német-angol szakos tanár

angol, hon- és népismeret, történelem

tanító

főiskola

tanító, technika szakkollégium, néptánc pedagógus

magyar, ének, etika, néptánc

tanító

főiskola

tanító, orosz, könyvtár szakkollégium

magyar, ének, technika, vizuális kultúra

tanító

főiskola

tanító, technika szakkollégium

matematika, környezetismeret, testnevelés, ének, etika

tanár

egyetem

testnevelés, edző, gyógytestnevelés szakos tanár

testnevelés, osztályfőnöki, etika

tanító

főiskola

tanító

matematika, etika, testnevelés

tanár

egyetem

magyar, orosz szakos tanár

magyar

tanító

főiskola

tanító, óvodapedagógus

matematika, környezetismeret, technika, testnevelés

tanító

főiskola

tanító, ének szakkollégium

magyar, ének, etika

tanító

főiskola

tanító, angol műveltségterület 

vizuális kultúra

tanár

főiskola

technika szakos tanár

technika, etika, ének

tanár

főiskola

magyar, ének szakos tanár

magyar, ének  

tanító

főiskola

tanító, ének szakkollégium

matematika, ének, etika, testnevelés

tanár

főiskola

technika szakos tanár

technika, etika

tanár

főiskola

magyar, ének szakos tanár

magyar

tanító

főiskola

tanító, ének szakkollégium

matematika, ének, etika, testnevelés

A betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát segítők számát, iskolai végzettségét és szakképzettsége 

Végzettség

Szakképzettség

Ellátott feladat

érettségi

gyors- és gépíró

iskolatitkár

érettségi

informatikai rendszerüzemeltető, pénzügyi és számviteli ügyintéző, képesített könyvelő

rendszergazda

érettségi

kereskedő-boltvezető

pedagógiai asszisztens