Elhunyt Kaluzsa Györgyné, Topits Piri néni iskolánk volt testnevelő tanára

„Az öreg kút csendesen adja
vizét…így telik minden napja.
Áldott élet ez!-fontolgatom:
Csak adni, adni minden napon!
Ilyen kúttá kellene lennem!
Csak adni teljes életemben!”

Ezzel a verssel köszöntöttünk a 80. születésnapodon, és te meghatódva szabadkoztál, mondván: de én csak a gyerekekhez, a tanításhoz és a testneveléshez értek. Akkor még teljes erőbedobással, fiatalokat meghazudtoló energiával dolgoztál, és szerveztél tornaversenyeket. Azóta eltelt 12 év. Te pedig elmentél, és már csak az emlékedbe kapaszkodhatunk fájón.

Milyen büszke voltál csepeli iparos szüleidre, nagyszüleidre.
Büszke voltál a Baár Madas Református Gimnáziumi éveidre, ahol te voltál a legjobb tornász.
Büszke voltál a Budapesti Pedagógiai Főiskolán szerzett kiváló eredményű diplomádra.
Büszke voltál a családodra, a fiadra és az unokádra.
Mindig örültél, ha régi tanítványokba botlottál úton útfélen, és nagyon büszke voltál, amikor megtudtad, hogy valamelyikükből sportoló, vagy úgy, mint te, testnevelőtanár lett.

Nagyon szerettél.
Nagyon szeretted az édesanyádat, akiről végig odaadással gondoskodtál.
Nagyon szeretted a barátaidat, kollégáidat, tanítványaidat.
Nagyon szeretted a kis kutyáidat.
Mindig csinosan öltöztél, fitt voltál és mosolygós. Mélyen hívő lelked nem viselte el a rossz győzelmét a jó felett.

Tanítottál a Katona József Általános Iskolában, majd harminchét éven át a mi Kölcsey Ferenc Általános Iskolánkban, amelyet a kezdetekkor Iskola téri iskolának hívtak. Sok tanítványod szülőként is rád bízta gyermekét, hogy te szerettesd meg vele a sportot, a mozgást. Nyugdíjas korod után is tovább tanítottad a diákokat gyerektornára és sporttornára. Ennek a csodálatos hivatásnak szentelted az egész éltedet. Nagyon szép kort éltél meg, és azt csinálhattad, amit szerettél…

Szertettel gondolnak Rád volt kölcseys Kollégáid

Most már az Égi tornászcsapatnak hányja a cigánykerekeket, áll fején a színben is összeillő tornadresszben, cipőben. Szeretettel gondolok rá gyerekeimmel együtt! – írta róla Sipos Erika, iskolánk volt tanára.